Településfejlesztési tanácsadás

A területfejlesztés feladata a térségi erőforrásokat hasznosító fejlesztéspolitika kidolgozása, összehangolása és érvényesítése. A területfejlesztési koncepció olyan, egy térség átfogó távlati fejlesztését megalapozó és befolyásoló tervdokumentum, ami rögzíti a tervezési terület hosszú távú, átfogó fejlesztési céljait és irányelveket, továbbá kapcsolatot teremt az ágazati és a területfejlesztés szereplői között. A koncepció alapján kerül kidolgozásra a területfejlesztési program és a középtávú cselekvési terv, amely stratégiai és operatív programokra épül és intézkedésenként határozza meg a középtávú fejlesztési célú feladatokat.

Célcsoport: megyei önkormányzatok, különböző szintű önkormányzati társulások.

A településfejlesztési koncepció általában 15-20 évre kitekintő, a település fejlődési irányait meghatározó tervdokumentum, amely a település természeti, társadalmi, gazdasági, műszaki és környezeti adottságait figyelembe véve meghatározza a helyi önkormányzat elképzeléseit, célkitűzéseit és településrendezési cselekvési programját. A település átfogó távlati fejlesztését megalapozó és befolyásoló tervdokumentum, amely meghatározza a település hosszú távú, átfogó fejlesztési céljait, továbbá a fejlesztési programok kidolgozásához szükséges irányelveket, információkat biztosít az ágazati és a területi szereplők számára.

Célcsoport: települési önkormányzatok.

Az integrált településfejlesztési stratégia középtávra szól, 4-10 évre rögzíti a településfejlesztési koncepcióban meghatározott célok megvalósítását szolgáló beavatkozásokat és a szükséges eszközöket.

Célcsoport: települési önkormányzatok.

Az okos város stratégia az integrált településfejlesztési stratégia okos város módszertan által történő felülvizsgálataként készül. Az okos város módszertant a Lechner Tudásközpont biztosítja. Az okos város stratégia városi szintű vagy térségi célokat, illetve ezekhez rendelt eszközöket és intézkedéseket határoz meg. A stratégia célja, hogy felkészítse a településeket a rövid- és középtávon bekövetkező változásokra a településfejlesztési források, illetve a fejlesztésben és üzemeltetésben egyre nagyobb szerepet játszó szolgáltatások és technológiák felhasználására.

Célcsoport: települési önkormányzatok.

A klímaadaptációs stratégia a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában foglaltaknak megfelelően térségi, vagy települési szinten rögzíti a szükséges beavatkozásokat, intézkedéseket. A stratégia két fő részből áll: 1) a mitigációs programrészben kerülnek rögzítésre az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó intézkedések (pl.: épületek energiahatékonyságának növelése, a megújuló energiaforrások használatának előmozdítása), 2) az adaptációs (alkalmazkodási) stratégia, pedig a klímaváltozás Magyarországon várható negatív hatásainak (pl. hőhullámok, árvízi veszélyeztetettség, aszály, heves viharokhoz kapcsolódó villámárvizek) mérsékléséhez határozza meg a szükséges intézkedéseket.

Célcsoport: megyei és települési önkormányzatok.

A zöld infrastruktúra koncepció az EU klímaváltozási politika része . A zöld infrastruktúra koncepció nagyobb léptékben és terület alapú megközelítéssel vizsgálja a különböző területhasználatok közötti együttműködési lehetőségeket és kapcsolódási formákat. A tervezés különböző szinteken valósul meg (helyi-regionális-országos-országhatáron átnyúló), lényege a stratégiai, hosszú távú megközelítés, amely beépíti a tervezési gyakorlatba az ökológiai folyamatok védelmét, erősítését, a természet megőrzésére való törekvést. A zöldinfrastruktúra térségi és helyi erőforrásként való értelmezése lehetőséget nyújt az ökológiai rendszerek által termelt javak és szolgáltatások bölcs használatára, valamint felhívja a figyelmet azok sérülékenységére, csökkent funkciójuk, vagy hiányuk következményeire, azaz biztosítja a térség fenntartható fejlődését.

Célcsoport: megyei és települési önkormányzatok.

Az akcióterv célja, hogy a települések számára helyi energetikai stratégiát nyújtson és fenntartható energiaellátási rendszerre vonatkozó javaslatokkal növelje a települések ellátásbiztonságát és versenyképességét. Ennek két alapvető eszköze az energiahatékonyság fokozása és az energiafogyasztás minél nagyobb arányú megújuló energiaforrások felhasználásával történő kielégítése.

Célcsoport: települési önkormányzatok.

Az akcióterv felméri a település jelenlegi energetikai helyzetét, az energiafogyasztás szerkezetét, számba veszi a településen jelentkező legjellemzőbb, klímaváltozáshoz köthető természeti jelenségeket, megoldási javaslatokat nyújt az energiafelhasználás mérsékléséhez, és a káros klímahatások elleni védekezéshez, valamint számszerűsíti a várható eredményeket. Az akcióterv objektív, statisztikai és tényadatokon alapuló áttekintést nyújt az önkormányzat számára a különböző szektorok (önkormányzati létesítmények, lakosság, közlekedés stb.) energiafogyasztásáról és szén-dioxid-kibocsátásáról .

Célcsoport: települési önkormányzatok.

A fejlesztési stratégiák tervezése és megvalósítása a társadalom aktivizálását és a település lakosságának felkészülését igényli.

• A partnerségi terv meghatározza a kitűzött célok megvalósításában érdekelt szereplőket, rögzíti a különböző csoportoknál alkalmazható bevonási stratégiát és a tervezett lépéseket, valamint a szükséges erőforrásokat. Továbbá biztosítja az egyes szereplők visszajelzéseinek, igényeinek becsatornázását a döntési mechanizmusokba.
• Az edukációs terv a stratégia megvalósítását szolgáló szemléletformálás, ismeretátadás, készségfejlesztés keretrendszerét határozza meg az edukációs célcsoportok azonosításával és a hozzájuk tartozó célok, eszközök, forrásigények rögzítésével. Ennek keretében feltárja az eddigi ismereteket, készségeket, valamint meghatározza az edukációs tevékenységek koordinációjáért felelős személyeket, intézményeket.
• A kommunikációs terv meghatározza azt a keretet, amelyben a stratégia szemlélete átadható a város szereplőinek. Feltárja a jelenlegi városi kommunikációs környezetet, rögzíti a kommunikációs célokat, célcsoportokat, meghatározza a főbb üzeneteket és azokhoz kapcsolható eszközöket, tevékenységeket és erőforrásokat.

Célcsoport: települési önkormányzatok.

A stratégiák és tervezett fejlesztések sikeres megvalósítása érdekében a jelenlegi önkormányzati működési struktúra vizsgálatára alapozva egy olyan új működési modellre vonatkozó javaslat készítése, amely elsősorban a településen zajló fejlesztések teljes folyamatáért felelős koordináló és menedzselő szervezet létrehozását és működését határozza meg.

Célcsoport: települési önkormányzatok.

Az elemzés a településfejlesztés irányába – mint potenciális új piaci területre – nyitni kívánó cégek számára nyújt segítséget azáltal, hogy sorra veszi azokat a városi szempontokat, amelyek mentén az adott cég termékei és szolgáltatásai városi léptékben kiterjeszthetők, értelmezhetők, az esetlegesen célzott városok igényeihez adaptálhatók, és ennek megfelelően javaslatot tesz a termék- és szolgáltatásportfólió bővítésére. A települési kapcsolódási pontok feltárása alapján kialakítható a termékek és szolgáltatások későbbi felhasználásra és továbbfejlesztés irányaira vonatkozó koncepció.

Célcsoport: vállalkozások, technológiaszállítók.

Az elemzés célja a már konkrét elképzeléssel rendelkező cégek számára a beruházás(ok)ra kiválasztott város specifikus elemzése, a különböző termékek megvalósíthatósági keretrendszerének meghatározása. A komplex elemzés eredményeként megismerjük az adott város fejlesztési környezetének kiemelkedő előnyeit, a döntéshozók és lakosság részéről felmerülő igényeket. Továbbá választ tudunk adni arra, hogy a különböző típusú fejlesztésekhez milyen jelenlegi technológiai környezet és humánerőforrás áll rendelkezésre városi szinten, melyek a különböző típusú fejlesztések kockázatai, illetve melyek azok a fejlesztések, amelyek az endogén erőforrások bevonásával rövid távon, gyors és látványos eredményt érhetnek el.

Célcsoport: technológiaszállítók.

A települési értékesítési stratégia célja, hogy egy új üzleti modell kialakítása mentén hatékonyabb sales eszköztárat biztosítson a cégek számára új piaci területek nyitásához. A stratégia részét képezi egy átfogó helyzetelemzés, amely a településfejlesztés egészére fókuszálva határozza meg a települések valódi igényeit és problémáit. Az új modell mentén hatékony és fenntartható fejlesztések valósíthatók meg egy újszerű együttműködés, hosszú távú partnerség keretében.

Célcsoport: vállalkozások, technológiaszállítók.

A monitoring rendszer egy olyan döntéstámogató rendszer a településvezetés számára, amely segíti a fejlesztési stratégiák megvalósításának folyamatos nyomon követését, a lehetséges döntési alternatívák feltárását. A monitoring rendszer segítségével a megvalósítás során értékelhetők az elért eredmények és meghatározhatók a szükséges korrekciós intézkedések. A monitoring tartalmazza a meglévő városi szintű adatok feltárását, a stratégia megvalósításához szükséges indikátorok meghatározását, az adatgyűjtés módjának meghatározását, valamint a begyűjtött adatok tárolására, értékelésére vonatkozó rendszertervet.

Célcsoport: települési önkormányzatok.

A begyűjtött monitoring adatokhoz kapcsolódó modulárisan bővíthető döntéstámogató rendszer, amely képes előre jelezni az egyes változások várható hatását a tervezett célok megvalósítására és lehetőséget biztosít egy-egy beavatkozási ponton a döntési irányok hatásainak modellezésére. Az ilyen rendszer segítséget nyújt a döntéshozóknak a szükséges cselekvési tervek kidolgozásához.

Javasolt modulok lehetnek például:

• energia térképező modul
• megújuló energia potenciál modul
• környezeti bűnmegelőzési modul
• városi víz-háztartás modul
• ingatlanfejlesztési potenciál modul
• zöld infrastruktúra kataszter modul
• klímaadaptációs modul
• árvízi kockázatkezelési modul
• területi potenciál modul

Célcsoport: települési önkormányzatok.

Az energiamodellező rendszer az adott település dinamikus energiamodelljének elkészítésére és az ahhoz kapcsolódó vizsgálatok elvégzésére, valamint a települési energiastratégia meghatározásához szükséges szcenárió-elemzésre terjed ki. A városi léptékű energiamodellezés célja a város jelenlegi energiafogyasztásának vizsgálata, valamint az energiahatékonyságot és energiaszolgáltatási potenciált növelő lehetőségek kiértékelése.

Célcsoport: települési önkormányzatok.

Állami, önkormányzati és magántulajdonú épületek energetikai felújításának tervezéséhez kapcsolódó energetikai pályázatok komplett szakmai-műszaki dokumentációjának elkészítése (engedélyezéshez és kivitelezéshez szükséges műszaki tervek és költségkiírás, építészeti, gépészeti dokumentációk stb.).

A műszaki tanulmány kiterjed az adott település közvilágítási rendszerének felülvizsgálatára, a település útvilágítási szabvány szerinti besorolására, az új rendszer világítástechnikai tervezésére, valamint az arra vonatkozó megtakarítás- és megtérülés számításokra. A tanulmány igény szerint javaslatot is tesz a megújuló közvilágítási rendszer további hasznosítására, azaz, hogy a beruházás keretében milyen további, a település igényeihez igazodó kiegészítő funkciókat javasolt a rendszerre telepíteni, amely a városüzemeltetés számára is felhasználható mérési adatok gyűjtését is lehetővé teszi (pl. környezet-, forgalomfigyelő szenzor, elektromos autótöltő stb.).

Célcsoport: települési önkormányzatok.